|
2025. Március
H | K | S | C | P | S | V | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
|
|
|
Kérjük, add meg a felhasználói neved (azonosítódat), majd nyomd meg az OK gombot! Ezután a rendszer egy e-mailt küld az e-mail címedre, melyet megadtál, benne a jelszóval.
| |
|
|
Életmódajánlás - nálam bevált |
NÁLAM EDDIG BEVÁLT: (ezeket az első műtétem és kezelésem után csináltam, ma már van amit másképp csinálok, lásd az aktuális ÉLETMÓD AJÁNLÁS AMI A DAGANAT MEGSEMMISÍTÉSÉBEN SEGÍTETT, lásd Menü)
Én ezeket szedtem illetve szedem mind a mai napig:
C vitamin 200mg (minden nap)
ALKYMER (cápamájolajkivonat) (minden nap)
vörösbor
zöld tea - több orvos is ajánlja, állítólag használ
fekete tea hibiszkusszal, fahéjjal, szegfűszeggel, mézzel
zsálya tea! tele van növényi (fito)hormonokkal, nagyon hiszek benne
méz
MEMOLIFE (minden nap) azóta JÓ a fejem, mióta ezt szedem (bétakarotin, halolaj, lecitin, borágó olaj)
e vitamin, szelén, cink Vigyázat! a szelén felhalmozódhat a szervezetben, ami káros!
gyümölcsök és zöldségek minden mennyiségben
aminosavak - pl. CULEVIT magyar termék (ma már nem szedem)
Lapacho tea - ma már nem nem iszom, nekem Németországból szerezték be, ma már Magyarországon is lehet kapni
először hónapokig teljes hús- és cukormegvonás, később is csak mértékkel sertéshús tilos minden mennyiségben (Ne add fel, kitartás, tudom nehéz lesz!!!)
mosogatószerek, kozmetikai szerek mellőzése(és itt nem a szappanra, a samponra meg a fogkrémre gondolok)
B6 vitamin jó hányingerre, kórházban is ezt adták sugárterápiánál
ALGOPYRIN - a legjobb és legerősebb házi fájdalomcsillapító, nem érdemes megvárni míg elmúlik a fájdalom, minek szenvedni ha nem muszály
ÖNSZUGESZCIÓ - fontosnak tartom! Húnyd be a szemedet - de nem feltétlenül muszály behúnyni - és képzeld el magad számára a daganatsejteket valamilyen formában, jelenítsd meg őket. Pl. répák=rákos sejtek. Ezután képzeld el, hogy sok-sok nyúl jelenik meg, amik megeszik a répákat, amik ezután eltűnnek. Én például egy viking harcost képzeltem el magamnak, akivel meg kellett küzdenem, erős volt, de én még erősebb, és harc nélkül nem akartam magam megadni. Addig harcoltam vele, amíg el nem szaladt, vagy meg nem halt. Ha kemoterápiás vagy, képzelt el a szert amit beadnak neked, hogy szerteárad az ereidben, a véredben áramlik mint egy puha párna, vagy mint egy képlékeny pamacs, és amint találkozik a rákos sejtre, ráfonódik, körülveszi, és egyszerűen bekebelezi, elpusztítja a rákos sejtet. Találj ki magadnak hasonló dolgokat, vagy ezeket is használhatod, fontos, hogy képekben jelenítsd meg magadnak, hogy a "belső lelki szemeiddel" is lásd és tudatosítsd magadban az elképzelt folyamat valódiságát, hogy az amit elképzelsz magadban az igaz és megtörténik.
Imádkozzál! A Jó Isten meghallgat - én láttam egy álmot, azóta nemcsak hiszem, de TUDOM, HOGY VAN ISTEN, aki meghallgat Téged, aki végtelenül türelmes, megbocsájtó, és szeret Téged. (Ha beteg vagy, vagy ha nem sikerül meggyógyulnod soha ne őt hibáztasd, nem ő akarja így.)
Vedd észre a környezetedben azokat a dolgokat, amikre eddig nem figyeltél, mert az ember természetesnek veszi, hogy azok egyszerűen csak vannak és készen kapja őket: pl. milyen szép kék az ég ha felnézel, hogy milyen illatosak a virágok, hogy hogyan szikrázik a hó, hogy milyen szép tud lenni a csend, hogy milyen igazak a gyerekek, hogy milyen jó élni!
Ha tényleg mindent megtettél, hogy meggyógyult, akkor elmondhatod magadnak, hogy Te megtettél mindent, és Rajtad aztán tényleg nem múlt. Így emelt fővel - igaz remegő lábakkal és torokszorítva - mondhatod: megharcoltam a harcot, jöjjön aminek jönnie kell, vagy így, vagy úgy.
(Nekem műtét és sugárterápia után a kevésbé rosszidulatú agydaganatom (Astrocytoma) lassan 10 éve nem tért vissza idáig, pedig volt aki fél évet, volt aki egy évet adott a műtét előtt. Az volt a célom a fennti sorok leírásával, hogy segítsek sorstársaimon, és reményt adjak: ha nekem sikerült, nekik is sikerülhet egy kis szerencsével, jó orvosokkal, szerető családdal, hittel, kitartással. Jó egészséget kívánok mindenkinek!)
FIGYELEM! Ezeket az első daganatom műtéte és sugárkezelése után csináltam.
| |
|
Megpróbálom röviden leírni a történetem, nem szeretném túl hosszúan
írni-bár tudnék róla hosszasan mesélni- hogy ne unatkozz rajta.
1996-ban voltak az első rosszulléteim, ami nem tipikus
agydaganattünetek, mint pl. szédülés, ájulás, kettőslátás, fejfájás.
Nekem "csak" lezsibbadt a bal karom, rá egy hónapra a karomon kívül
a bal arcom, rá egy hónapra a bal törzsem és combom is. Ezek a
zsibbadások nemnormálisak voltak, ilyet egy egészséges ember nem él
át, mintha a villám súlytott volna belém olyan hirtelen és intenzitással
történtek, a semmiből jöttek, kb. 15-20másodpercig tartottak, aztán
ahogy jöttek úgy el is múltak maguktól.
Ezek a rosszullétek egyre gyakoribbak voltak, és egyre rövidült az
időtartamuk. Állítólag ezek az agy elektromos kisülései miatt voltak (ez
az epilepsziás roham), mert a daganat és a körülötte (férfi tenyér
nagyságú) ödéma nyomta az idegeket. A második rosszulét után
tudatosult bennem, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Elmentem a
házi orvosunkhoz aki megvizsgált, kijelentette hogy semmi bajom,
többet pihenjek, éljek egészségesebben, és különben is közelít a
klimax (26évesen!). Ezután még kétszer említettem neki később, hogy
valami nincs rendben nálam, de semmi reakciója nem volt erre. Amikor
februárban (fél évre rá hogy először elmentem az orvoshoz) már
éjszaka is rosszullétre ébredtem fel, anyám odatelefonált neki
(személyes jó ismerősök), hogy csináljon velem valamit mert ez
nemnormális dolog ami velem van. Erre az orvos elküldött az sztk-ba
idegorvoshoz, aki a szakrendelésen a reflexeimnél nem talált semmit, a
papíromra "pánikroham?"-ot írt fel. De azért elküldött egy CT-re is, ahol
egy foltot találtak az agyamban, ami "nem tumor", de nincs vérellátása.
Erre beutaltak a kórházba, ahol az első három nap csináltak is velem
valamit, utána csak (azt hiszem notropillal) infúziókúrát kaptam
(+nyugatatókat adtak amit nem vettem be mert az első dbtól fizikailag
rosszul éreztem magam), hogy átmossák az ereimet, hogy azok ne
duguljanak el. Idősebb embereknél szokták ezt évenként elvégezni,
akiknek vérkeringéssel kapcsolatos problémáik vannak. Elküldtek a végén Pestre MRI-re, na
és ott derült ki, hogy itt valami tényleg nagyobb baj van, de még mindig
nem derült ki hogy tumorról van-e szó (ami már akkor 2,5-3cm-es volt).
Elküldtek az Amerikai útra egy parazitaspecialistához, mert azt hitték
hogy egy betokosodott parazita van az agyamban. Magyországon
évente 2 ilyen eset szokott előfordulni állatsimogatástól vagy nyers
hús fogyasztásától - na itt kezdtem igazán megijedni és rosszul érezni
magam. A specialista megállapította, hogy ez csak egy sima kis
agydaganat, majd megműti, de sokan várnak műtétre, ezért ki kell
várni a sorom, addig is nézzük meg milyen gyorsan nő, merre nő. Ha
kétszer-háromszor elájulok, na akkor majd megfontolja hogy ne
vegyen-e előbbre a műtétek sorrendjénél. Ez volt 97 március végén.
Novemberben hívtak fel telefonon otthon, hogy elő vagyok jegyezve
műtétre!!!!!!!! Megkérdeztünk az Amerikai úton dolgozó másik
agysebészt is, aki mikor megtudta, hogy a másik fog műteni teljesen
lecseszett, hogy akkor miért őt faggatjuk, és én döntöttem, hogy a
másiknál fogom megműtetni magam, hagyjam őt a francba békén. (Elnézést, hogy így fejezem ki magam)
Megmondom őszintén: úgy éreztem magam, hogy számukra csak egy
darab hús vagyok a futószalagon, nem úgy kezeltek mint ahogy egy
EMBERI LÉNYT. Most is ha rágondolok, egyszerűen azt gondolom, ez csak egy rossz álom volt, de sajnos igaz.
Ezután visszaszállítottak mentőkocsival haza az otthoni kórházba, ahol
mondtam az osztályvezető főorvosnak hogy mi volt, és hogy bárki egy
fejszével ki veheti vmi tanyán a fejemből azt az agydaganatot , de
azok az Amerikai úton NEM, mert nem bízok bennük. Szerencsémre a
főorvos megértő volt, és elküldött Miskolcra ahol ő is 20 évig dolgozott
korábban. Miskolcon a főorvos (dr. Dobai József) megnézte a
leleteimet, és azt mondta, hogy nem érdemes ezzel várni, azonnal
megműti a következő hét elején. Április 7-én volt a műtétem. Ebben az
orvosban nagyon megbíztam, emberként beszélt velem, nyugodt volt,
nem dohányzott - vagyis nem remegett a kezem. Lehetett vele
normálisan megbeszélni az aggodalmaimat. Azt mondta, hogy ő
radikálisan szokott műteni, tehát jól körülvágja a daganatot, hogy
legyen vmi értelme műtétnek. Készüljek fel, hogy a bal karom 100%
hogy le fog utána bénulni, de lehet hogy a bal lábam is, mert a daganat
a bal oldali mozgatóidegeken van rajta. Elmondta a lehetőségeimet.
Eközben a férjem elment Ausztriába és Németországban is több
agydaganatsebészhez személyesen, vitte a leleteimet és
kérdezősködött. Ezekben az országokban félnek az orvosok, hogy
műtét után ha lebénul a beteg, akkor beperelhetik őket, ezért csak
felületesen vágják ki a tumort, hogy ne sérüljenek nagyon az agyi
idegek. Szerintük úgyis meghal kis időre a páciens a műtét után is, azt
a kis időt meg élje le emberhez méltóan, tehát nem bénultan. És így az orvosi presztizsükön sem esik csorba. Nekem
volt aki fél évet, volt aki egy évet adott a műtét utánra.
No. Nem szeretnélek titeket megijeszteni, én is még itt vagyok ahogy
mások is. A műtét után nem bénultam le, bár a bal karom kicsit
gyengébb lett, de senki nem veszi észre rajtam. Lehet hogy azért -
gondolom én - mert 10évig zongoráztam keményen, ezért az az
agyrészem fejlettebb - ez bizonyított tény - mint más hétköznapi
embereknél. A műtét után sugárterápíát kaptam, 25 vagy 27 adagot a
max. 30ból. Álllítólag a sugárterápiát nem lehet agyasoknál végtelen
számban adni, mert roncsolja az egészséges agysejteket is. Ezután
negyedévenként, egy év után félévenként majd évenként MRI
kontrasztanyagos kontrollom volt. 5 évre rá a műtétre azt mondták,
hogy nem szükséges többér az MRI, csak akkor ha panaszom van. (Én
úgy gondolom, ha panaszom van, akkor már régen késő) Legutoljára 3
évvel ezelőtt voltam ellenőrzésen, nem volt semmi. Tavasszal és néha
nyáron szokott olyan kb.2 hetes időszak lenni amikor szédelegni
szoktam. Műtét után nagyon nem jól éreztem a fejem, ezen a
MEMOLIFE segített, amit rá másfél évre fedeztem fel magamnak, az
agyi vérkeringést serkenti, bioanyagok vannak benne, korlátlanul
szedhető. Én nyolc éve szedem C-vitaminnal és Alkymerrel (halolaj)
együtt minden nap, mindegyikből naponta csak 1-1 szemet. Néha
tartok évente 2-4-szer 2 hetes szüneteket slamposságból.
Fáradékonyabb lettem a beavatkozás után. A sugárterápia úgy
legyengített hogy 1 év kellett, hogy újra előrekapjak. A hajam nem nőtt
vissza rendesen, nagyon gyér, és hátul ahová irányították van egy
kopasz foltom, mert elégette a hajhagymákat. Kímélő életmódott írtak
elő, de ezt nem engedhetem meg magamnak.
A műtétre rá két évig rokkantnyugdíjat kaptam és otthon voltam, utána
a TB felülvizsgálaton visszaírtak 30%-nak mintha kinőttek volna az
elpusztított agysejtjeim, én meg nem fellebbeztem meg (talán
büszkeségből). Befejeztem az abbahagyott főiskolámat, most is
tanfolyamra járok, férjhez mentem - ilyen hajjal is -,
nevelem a 16 éves lányomat, vettünk egy csivavakutyát, ellátom a
hörcsögeinket, teknőseinket, halainkat otthon (a gyereké, de a pucolás
meg etetés, sétáltatás rám marad), dolgozom a férjem bt.-jénél (mert
máshol nem találtam munkahelyet, egyébként a cég szó szerint a csőd
szélén áll).
Ha bármiben tudok segíteni vagy tanácsot adni, írj, segítek ha tudok! (lásd vendégkönyv)
Kissé hosszúra sikerült a beszámolóm, de szerintem minnél több információval
rendelkezik az ember, annál jobban tud dönteni. Fontosnak tartom ezt.
Remélem minden rendbe jön nálad is.
Üdvözlettel: Sztremenzsuzsi
|
| |
|
|