|
2024. Február
H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 01 | 02 | 03 |
|
| | |
|
|
|
[67-48] [47-28] [27-8] [7-1] [Archívum]
Kedves Zsuzska!
Aggódok, mert már hosszú ideje nem jelentkeztél. Mi van Veled???
Szeretettel: Zsuzsa |
Kedves Zsuzska!
Örülök hogy jelentkeztél! A szédelgésed szerintem attól volt-van, hogy a tumor nyomja az egészséges agyszövetet. A nyavalyás. Nehezítsd meg a "dög" helyzetét, ha ő problémát okoz, te is okozz neki problémát, semmi cukor, semmi tej, stb. KITARTÁS!
Szeretettel: Zsuzsan |
Kedves Zsuzsa!
Nem akartalak megrémíteni, jól vagyok! Ha kórházba kerülnék, úgyis az első dolgom lenne behozatni a laptopomat a mobil internettel, hogy világgá kürtölhessem a fejleményeket. Csak amióta dolgozom, megint állandó időzavarral küzdök.
Sajnos a neurológushoz még nem jutottam be, remélem, a jövő héten sikerül és majd jól kifaggatom őt erről a szédülésről. Azért zavar a dolog, és nem hiszem el, hogy nincs összefüggésben a bóbitámmal, mert minden mérhető paraméterem (vérnyomás, cukor, pulzus, stb) rendben van a szédülések alatt. Nem voltam rest, ellenőriztem. Az elején nekem is hevesebb volt, mostanra jóval elviselhetőbb. Egy nagyfokú gyengeséggel jár, a szédülés bizonytalan irányú – úszkálós, de közben egyszer-egyszer úgy érzem, mintha a fejem balról-fentről meglódulna jobbra-lefelé. Minden nap jelentkezik legalább egyszer, de az egész csak egy-két percig tart. Leszámítva azt az egy alkalmat, amikor egy órán át tartott és sokkal intenzívebb is volt, forgott az egész világ, kapaszkodnom kellett. Kipróbáltam egyébként, a szédülés nem csak szubjektív érzés, határozottan dőlök hátrafelé közben.
Tehát nyilvánvalóan ennek is van oka, nem csak pszichés eredetű, ahogyan az idegsebész próbálta sugallani. Ráadásul most már tényleg nem is idegesítem magam a betegség miatt, az életem része, de egyszer úgyis meg fogok tőle szabadulni, addig meg a lehető legboldogabban szeretnék élni! Inkább az zavar, hogy nagy szaktudású orvosokkal vagyok körülvéve, akik egyszerűen nem vesznek komolyan. Eszem ágában sincs betegnek lenni, úgy hiányzott ez az egész, mint púp a hátamra, csak gondoltam beszámolok az illetékesnek az új tünetről. Az idegsebész „kis betegségnek” hívja a fejemben lévő nyavalyást. Köszi, azért én még féltem a kis betegségtől a kis életemet…
Viszont tényleg jobban vagyok, enyhül a szédülés, a fejfájást is kordában tudom tartani, ha eleget alszom, a lábaimnak már teljesen az ura vagyok. Összességében szép az élet!
Szeretettel: Zsuzska
|
Kedves Zsuzska! Örülök a jó híreknek!!! Már kezdtem aggódni hogy nem hallottam felőled, már rémeket láttam hogy a kórházban landoltál további kivizsgálásra meg ilyesmik. A szédülésed le tudod írni? Nekem olyanok voltak mint mikor az emberre rászakad a fél hegy, vagy átmegy rajta a kamion, tehát nem normális szédülés, egyértelműen meg lehetett különböztetni pl. a alacsony vérnyomás okozta szédüléstől. Az első daganatnál - ami 12 éve volt - először ritkán volt, aztán egyre gyakrabban, végül naponta többször is, de ekkora már úgy hozzászoktam hogy nem is ilyedtem meg tőle, és az első szédülések, mikor még ritkábbak voltak, azok nagyon intenzívek voltak, az ájulás határán voltam, és később mikor egyre gyakoribbakká lettek, akkor egyre kisebbek voltak, legalábbis én úgy találtam őket. A második daganatnál, aminél tavaly késő ősszel-télen jelentkeztek a tünetek, inkább szédelgésekről beszélhetek, viszont egyszer december elején volt egy ugyanolyan masszív szédülésem mint az első daganatnál, ekkor már tudtam - MR felvétel nélkül is -, hogy megint daganatom van, mert azt a fajta szédülést semmivel sem lehet összehasonlítani, néhány másodpercig tart, de borzasztó intenzív, és az ájulás határán vagy. Ezt most Neked csak infonak írtam le, hogy össze tud hasonlítani a tiéddel. Mindennek megvan az oka. Majd írj ha van időd! Szeretettel: Zsuzsa |
Szia Zsuzsa!
Ma voltam az idegsebésznél. Meg is nyugtatott, meg nem is. Ő is úgy látja, a homloklebenyemben nem változott a tumor, továbbra sem kell műteni. Megnézte a nyaki gerinc felvételt, sőt összehasonlította a koponya felvétellel, azt mondta, hogy semmi nem látható a nyúltvelőben (agy-gerincvelő átmenet), nem is érti, miért írtak ilyet a leleten. Szerinte hülyeség az egész, lényeg, hogy ott nincs semmi baj és főleg nem egy másik tumor. Hurráhurrá!
Viszont azt mondta, hogy a már három-négy hete minden nap jelentkező szédülésemre nem lát magyarázatot, szerinte a "lakóm" nem okozhatja. Klassz, de akkor mi egyéb? Több hónapnyi vizsgálat alatt nem találtak más betegséget. Ez is elég. No, talán majd a neurológus kitalál valamit...vagy nem. Holnap kérek hozzá is időpontot. Eléggé zavar, hogy a nyári lábzsibbadásra és a mostani szédülésre úgy tekintenek, mintha nem is kéne vele foglalkozni, és tuti nem lehetnének összefüggésben a tumorral. Nekem ez kínai. Ha nem lett volna a tünet, ki sem derült volna ez a betegség. Most meg úgy csinálunk, mintha ezek függetlenek lennének egymástól. Pedig a tünet kínoz, nem pedig a tény, hogy látni valamit az mr felvételen. Tipikus a magyar egészségügyben: nem a beteget kezelik, hanem a diagnózist. Viszont szerencsére a szédülgetés kezd elviselhetőbbé válni, vagy lehet, hogy csak megszoktam.
Szeretettel: Zsuzska
|
Kedves Zsuzska! Hát ezt én sem értem, mert nem mindegy hogy 20 mm volt most meg 29 mm, és akkor miért írja a radiológus a leletben hogy nem változott...!? Szerintem próbálj ragaszkodni a negyedéves kotrollhoz ahogy azt eredetileg mondta neked az idegsebész, amúgy is az idegsebész vagy az neurológus írja elő az MR-vizsgálatot, időpontot kérve, a radiológus max. javasol. A félév az túl hosszú idő. Addig agyonizgulja az ember magát, meg különbenis..... Maj gondolok rád hétfőn!!! Amúgy te hogy érzed magad? Van ami javult vagy rosszabbodott az előbbi időszakhoz képest? Szeretettel: Zsuzsa |
Szia Zsuzsa!
Most kaptam meg a múlt heti kontroll leleltét. Nem volt bent a radiológus, így nem tudtam vele beszélni, maradtak is megválaszolatlan kérdések a fejemben :( Eddig 20 mm-esnek írták (csak ez az egy szám volt), most 29x33x17 mm-t ír, ugyanakkor azt is írja, hogy nem változott a tumor a homloklebenyben... És csak 6 hónap múlva javasolja a következő kontrollt, pedig az idegsebész azt mondta, hogy egy évig 3 havonta kell, aztán majd meglátjuk, hogy lehet-e ritkítani. Hiába hagytam ott a cd-t a nyaki gerincről, hogy mondjon ő is valami véleményt a nyúltvelőben leírt újdonságról, erről sajnos még halvány utalás sincs a leletben. Szóval nem lettem okosabb. :( Na majd hétfőn felhívom az oitit és kérek időpontot az idegsebészhez, hátha ő mond végre valamit.
Üdv:Zsuzska |
Kedves Zsuzska! Nagyon örülök a jó híreknek!!!! Csak így tovább!!! Majd írj. Szeretettel: Zsuzsa |
Szia Zsuzsa!
Köszi a drukkolást! Úgy fest, ügyes drukker vagy!
Tényleg ma volt a kontroll, jó náthásan mentem, de sikerült megállnom, hogy teletüsszögjem a gépet Viszont most először rám jött egy rövid pánik a gépben, de gyorsan legyűrtem, így nem kellett megszakítani a vizsgálatot.
Azt mondta a radiológus, hogy kb 7-10 nap, amíg elkészül a lelet (aztán futok vele az idegsebészhez meg a neurológushoz),de első blikkre a homloklebeny-lakóm változatlan, nem növekedett! Hurráhurrá! Elmondtam neki, hogy a nyaki gerinc felvételen felmerült, hogy a nyúltvelőben is van valami rosszaság, azt mondta, hogy ez valószínűtlen, mert azt látnia kellet volna az előző koponya mr-en (mégnagyobb hurráhurrá!) , mindenesetre ott hagytam neki a cd-t, jövő hétre azt is kielemzi és összeveti a koponya képekkel. Ha ebben nem talál semmit, akkor a következő kontroll csak januárban lesz.
Huhú, az nagyon jó hír, hogy ilyen jól vagy (a stresszet leszámítva) és se fájdalom,se szédülés! Nagyon örülök neki! Én már egy ideje egyáltalán nem érzem a lábzsibbadást, már akár futni is tudok a busz után A fejfájásom nekem is ritkul, pedig évek óta az életem része és az utóbbi hónapokban a diagnózis tudatában ez egy kicsit idegesített is. Viszont ami újdonság, hogy eddig nem szédültem, most meg kb két hete minden nap van egy pár perces szédülgetés. Érdekes módon majdnem mindig hanyatt fekvő helyzetben. Így legalább nem veszélyes, fekve már csak nem tudok felborulni Mindenesetre jól kifaggatom majd erről az idegsebészt, ha az elkészült lelettel megyek hozzá.
A mai vödör zöldteámon túl vagyok, mindjárt megiszom a vörösborom és tele vagyok új reményekkel, amiért a radiológus ilyen jó híreket mondott A hitem töretlen, meggyógyulok és kész! Anyám a hétvégén elmegy egy prána tanfolyamra (energia-gyógyítás), aztán, ha nem tűnik neki humbugnak, legközelebb elvisz engem is. A meditációt elkezdtem gyakoroloni a barátaimmal, már annak is jó hatása van mindannyiunkra, hogy együtt vagyunk és jól érezzük magunkat. Ennek a könyvnek majd én is utána nézek.
Köszi drukkolást és majd jól megírom, hogy mi szerepel a végleges leletben.
Szeretettel: Zsuzska |
Kedves Zsuzska! Ma van október 07-e, vagyis a kontrollod. Gondolok rád!!! És szorítok neked!!! Szeretettel: Zsuzsa
|
Kedves Zsuzska!
Nekem kutya bajom, kicsit stresszesen élek amit nem szabadna. (A fránya anyagiak miatt, de hát az legyen a legkevesebb...) De jól vagyok, már jóval több mint egy hónapja, hogy egyetlen picike szúrást sem érzek a fejemben, se fejfájás, se hasogatás, se szédülés!!!! Hálistennek. Továbbra is tartom a diétámat, és szedem szorgalmasan a gyógygombáimat, iszom a vörösboromat, a hibiszkuszos fajéhas szegfűszeges citromos zöldteámat, stb. és minden nap megköszönöm a Jó Istennek hogy jól vagyok.
Örülök hogy nem törtél meg, szerintem ezerrel csináld azt amit eddig is, amit jónak tartasz, októberig még van idő, igaz nem sok, de akkor is van. Ha minden egyes reggel úgy kelsz fel hogy aznap megint megpróbálod legyőzni a daganatot a te saját eszközeiddel, és legalább megpróbálsz hinni benne - akkor is ha nagyon nehéz, akkor is a hiszed is meg nem is -, de legalább megpróbálod, akkor szerintem lehet hogy működni fog nálad is, vagy legalábbis nagyon bízok benne.
Most olvasok éppen egy könyvet: Dr. Debreceni László, Gyógyítás és hit. Érdekes dolgokat ír benne pl. a tudattalattiról, a hipnózisról, a meditációról, az immunrendszerre való hatásairól. Még csak az elején vagyok a könyvnek, de érdekes.
Kitartás!!!!
Szeretettel: Zsuzsa |
Szia Zsuzsi!
Bizakodom és reménykedem, határozottan állíthatom, hogy nem adom fel!
Futottam a napokban néhány kört. A vége az lett, hogy mindenki szerint rossz minőségű ez a felvétel a nyúltvelőről, ennek alapján dunsztjuk sincs, mi van rajta. Ez ugyan azt jelenti, hogy marad a bizonytalanság, de legalább nem vágták rá rögtön, hogy tényleg baj van ott is. Sajnos a neuroradiológus, aki a leginkább véleményezhette volna (az első koponya mr-t is elvittem hozzá véleményezésre, ő készítette a másodikat és vállalta a további kontrollok készítését is), most hetekig külföldön okosodik, így legközelebb csak okt.7-én tudok vele erről beszélni, amikor megyek az egyébként esedékes koponya kontroll-mr-re. Addig meg igyekszem elűzni minden rossz gondolatot a fejemből és bizakodni
És Veled mi újság mostanában? Remélem jól vagy!
Üdv: Zsuzska |
Kedves Zsuzska!
Hát ez jó nagy szar! Nem is tudom mit modjak.
A kollégákkal szerintem ne törődj, az emberek többsége már csak ilyen, én már semmire ilyesmire nem tudok úgy igazán rácsodálkozni vagy úgy igazán megdöbbenni a kis szurkapiszkáláson és beszólásokon,. Bár én is még egy-két órát rágódok az ilyeneken. De aki beszólt - hidd el és gondolom egyetértesz vele - amikor kimondta, a következő percben már vígan éli a világát és nem is emlékszik rá, lehet hogy éppen az ilyenek nem kapnak agydaganatot, nem úgy mint mi.
Kérlek írd meg majd hogy mi van veled! Érdekel. Elhiszem hogy nagyon el vagy keseredve, egy is elég ebből a szarból nemhogy... Ennek ellenére továbbra is remélj és higgy hogy van kiút , mégha nem is igazán sikerül hinni benne -, én azt mondom a remény hal meg utoljára.
A gombákkal nem próbálkozol? És ugye nem eszel cukrot?
Sok erőt, kitartást és reményt kívánok!!!!!
Szeretettel: Zsuzsa |
Szia!
Kinyaraltam magam, ami nagyon jó volt. Azóta viszont csak rossz dolgok történtek
1-jén volt az első munkanapom, azóta megint szabin voltam, ma éjjel kezdek ismét dolgozni. Gondolkodtam, hogyan mondjam el a kollégáimnak, hogy mi is az igazi bajom, eredetileg ugye lumbágóval mentem betegállományba, azt ők is tudják, hogy nem szokott ilyen sokáig elhúzódni. Aztán megkaptam egy-két embertől, hogy milyen szép hosszú nyári szabira mentem, amíg ők túlórázhattak helyettem... Ezek után úgy éreztem, hogy nem kell nekem magyarázkodnom, mindenki azt hisz, amit akar. A főnököm tudja, mi a helyzet, így nem lesz gond, hogy a kontroll vizsgálatok alatt szabad legyek. A betegséghez képest ez persze eltörpül, de azért nagyon rosszul esett, nagy csalódás volt.
Aztán 2-án elmentem a teljes gerinc mr-re, eddig csak a deréktáji szakaszt vizsgálták. Azt akartuk kideríteni feljebb van-e valami, ami okozhatja a lábaim "külön életét", akár porckorongsérv, vagy rosszabb. Az agy és a gerincvelő összeköttetése miatt előfordul, hogy egyszerre a kettőben jelentkezik elsődleges tumor, pedig az agytumor ugye nem tud áttétet adni. Ma lett meg a lelet. Kapott egy nagy pofont a pozitív gondolkodásom és kezdek nagyon elkeseredni. Bizonytalanul, de felveti, hogy van egy másik tumor az agy-gerincvelő határnál is. Mehetek újabb vizsgálatokra. És ha az ott tényleg tumor és valóban nyomja az agy nyúltvelőnek nevezett részét, akkor nagyon nagy bajban vagyok...
Üdv: Zsuzsa |
Kedves Zsuzska!
Köszönöm a jókívánságod!
A gyógygombát amit szedek "Vitanax PX-4"-nek hívják, pontosabban a terméket hívják így, valójában 4 fajta gyógygomba van benne. A miskolci Max-Immun Kft. forgalmazza, honlapjuk:
www.max-immun.eu
Itt van leírás is a készítményről, összetételéről, valószínűsített hatásáról, itt lehet megrendelni is,stb. Elég drága, nekem is anyám vette meg az első három dobozt, de relatív hogy mi drága .... Az első dobozt csak úgy beszedtem kb. egy hónapra elosztva, nem is néztem utána a szakirodalmának, gondoltam ha már megvette anyám és "csak gomba" akkor ártani nem árt. Most már utánanéztem-nézettem, Japánban bejegyzett gyógyszerként alkalmazzák, Amerikában is elismerik, Angliából is tudok egy konkrét pozitív esetről.
És kérlek vedd nagyon komolyan: NO CUKOR, NO TEJNézd meg pl. hogy még a vákumfóliába csomagolt csirkemellsonkába is glükózszirupot tesznek.
Örülök hogy jól vagy és visszamész dolgozni! Kíméld magad, ha úgy érzed hogy túl gyors a munkatempó, és túl sok, akkor lazíts és pihenj!!!
Írj kérlek hogy a továbbiakban is mi van veled! Minél több információval rendelkezünk, annál több esélyünk van a gyógyulásra!
Szeretettel: Sztremenzsuzsi |
Szia Zsuzsi!
HURRRÁHURRÁ! Jajjj, nagyon örülök Neked! A szokásos esti vörösborral koccintottunk is az egészségedre. Annyira jó, hogy eltűnt a tumor! Ha két felvételen is rajta volt decemberben, akkor az nem lehetett technikai hiba, viszont ezek szerint visszafejlődött. Szuper, hogy nem kell újra kiállnod a műtéttel járó tortúrát, de ne hagyd magad, ragaszkodj a rendszeres Mr-kontrollhoz! Inkább viseld el a vizsgálattal járó kellemetlenséget, minthogy elsikkadjon valami fontos fejlemény! De úgysem lesz semmi a következő felvételeken sem!
Nekem is van jó hírem: visszaengedtek dolgozni. Tegnap voltam az üzemorvosunknál, aki csodálkozott ugyan, hogy dolgozni akarok, de alkalmasnak minősített. Igaz, 3 havonta az mr-neurológia-idegsebészet kontroll után mindig el kell majd hozzá is mennem felülvizsgálatra. És persze megigértette velem, hogy, ha bármilyen tünetet tapasztalok magamon, rögtön elhúzok táppénzre megint. Na, ezt nem volt nehéz megigérni. Szeptemberben kezdek, addig kiveszem a megmaradt szabimat, elmegyek pár napra kikapcsolódni, előbb a párommal, majd az anyukámmal. Egész nyáron a kórházi folyosókat nézegettem, ideje lesz kicsit lazítani - és ők is épp eleget izgultak, legalább ők is kicsit kiengedhetnek. De aztán jó lesz megint dolgozni, mert szörnyen unalmas ilyen hosszú ideig itthon lenni, a táppénzből pedig nehéz megélni... Csak attól tartok kissé, hogy mennyire fogom bírni a hosszú műszakokat, tényleg fáradékonyabb vagyok mostanában, bár lehet, hogy csak elkényelmesedtem itthon a sok semmittevésben. A munkahelyemen egyedül a főnököm tudja, hogy mi van velem, ő szerencsére mellettem áll, a többiek reakciójára kiváncsi vagyok. Csapatmunkát végzünk, de én irányítom a kis csapatunkat, nem örülnék, ha meginogna a kollégáim bizalma irántam a betegség miatt. Áh, biztos minden rendben lesz!
Igyekszem nagyon az életmód-javítással! Próbálkozom a meditációval, de attól függetlenül is csak pozitív gondolatokat engedek meg magamnak a kórsággal kapcsolatban. Vigyázok a fejemre is, nehogy megsérüljön, vagy ebben a szép nyári időben napszúrást kapjak, ez most nagyon nem hiányozna. Az étkezés változtatása megy a legkönnyebben, nem vagyok egy konyhatündér, általában inkább anyukámtól hozom el az ételt, ő eddig is a reformkonyha híve volt, most pedig nagyon komolyan megnézi, hogy miből és hogyan főz nekem, és szörnyen szigorúan tömi belém az antioxidáns hatású gyümölcsöket, dióféléket,zöldségeket. A kávé helyett kezdek átszokni a zöld teára, és most a nyaralás alatt megpróbálom letenni azt a nyomorult cigit is. Vettem egy doboz Flavint, még nem szedem, de jónak tűnik, mivel a zselatin kivételével, kizárólag szárított (piros bogyós) gyümölcsökből áll. Most még inkább eszem a gyümölcsöket, de télen, amikor nehéz lesz ezeket beszerezni, jó lesz a tabletta is helyettük. Annak a gombának a nevét, amit most említettél, viszont jól nem találtam meg a honlapodon, légyszi írd majd meg!
Egyébként terjesztem, hogy "van remény", a Te jó példádat, illetve az étrend és életmód változtatással kapcsolatos tapasztalataidat. Sajnos hirtelen úgy alakult, hogy van kinek A kolléganőm kisfiát (1 éves! ) a napokban műtötték hererákkal, anyám testvéréről pedig kiderült, hogy gyomorrákos, csak eddig titkolta előlünk, most merte csak elmondani, miután megműtötték...(anyu pedig már teljesen a padlón van, hogy most már kettőnk miatt aggódhat).
Holnap kezdődik a nyaralásom, legközelebb kb 2 hét múlva járok erre, reményeim szerint feltöltődve pozitív energiával és panaszmentesen. Addig is jó egészséget kívánok és még egyszer hurráhurrá a szuperjó mr-felvételednek!
Üdv: Zsuzska |
Kedves Zsuzska!
Most aug. 11-én voltam a legújabb MR-vizsgálaton: semmi tumort nem látnak rajta, legközelebb 1 év múlva kell mennem. A mostani MR-felvételem teljesen megegyezik a márciuséval, azt mondták ha nem lenne rajta dátum, akkor nem is tudnák megkülönböztetni. Az orvos azt mondta, hogy a pesti decemberi MR-kép biztosan technikai hibás volt hogy tumort mutatott, én nem vitatkoztam vele, mert decemberben előtte volt egy egri felvételem is amin már rajta volt az ödémával együtt + már volt 12 éve ugyanazon a helyen Astrocytómám tehát tudtam MR-felvétel nélkül is hogy már megint valami van a rosszullétekből, + a pesti MR miatt akart műteni és sugárterápiázni, csak a pesti MR-kép túl kicsi volt a műtéthez, nagyobb rosszulléteim nem voltak, ezért tette át az egész "cirkuszt" márciusra.
Zsuzsi! Feltétlenül - legalábbis szerintem - csináld azt amit én csinálok és csináltam, hátha nálad is bejön, a "pszichoterápiával" együtt, önhipnózisal, öngyógyítással stb. Én húst ettem meg eszek is, igaz minimális mértékben. De pl. nézd meg, hogy még a vákumcsomagolt sonkákba is tesznek cukrot, glükózszirupot, édesítőszereket, ezért ilyeneket nem eszek, csak olyat eszek ami a hentestől van és látom hogy tényleg hús. Mindkét nagymamám jóval 90 év fölött élt, és mindketten ettek húst, igaz nem húst hússal, hanem úgy módjával néha-néha. A gombát amit ajánlottam az már 3-4 nap múlva megsokszorozza az ölősejteket (a T sejteket). Azonkívül minden mennyiségben eszem a főzelékeket, zöldségeket, gyümölcsöt. +magas dózisú C vitamint, + vörösbort, + mogyorót, diót, + zöld tea fahéjjal, szegfűszeggel, hibiszkuszvirággal és sok citromlével, + Memolife, Alkymer. Igyál sok folyadékot, aludj sokat hogy regenerálódni tudjon a szervezeted. A család és/vagy egy kutya szeretete és támogatása is szerintem sokat segít.
Cullevitet nem ajánlom, se az Avemart, nem használnak semmit - én így hallottam + egyéni tapasztalatom is van velük kapcsolatban. Viszon a Flavin7-ről jókat hallottam, én nem használtam és most sem használom.
A mostani augusztusi MR után annyira megkönnyebbültem, gondolhatod, még most is 20 centire a föld felett járok. A családdal este felbontottunk egy üveg pezsgőt.
Írd meg, hogy miképp alakulsz, nagyon drukkolok és remélem hogy talán nálad is az életmódváltás használni fog és megúszod azt a tortúrát és annak következményeit ami azzal jár. Én már 12 évvel ezelőtt megéltem, és én már tudom milyen nyomorúságosan érzi magát az ember, milyen kiszolgáltatott voltam, stb.stb. Írj a fejleményekről!
Üdvözlettel és szeretettel: Sztremen Zsuzsi
|
Szia Zsuzsi!
Tegnap voltam az idegsebészeten, vegyes érzelmekkel jöttem el. Megkönnyebbültem, mert most nem fogják meglékelni a fejemet, ugyanakkor hiába várom, hogy megszabaduljak a "lakómtól", pedig szerintem jobb lenne minél előbb megszabadulni tőle!
Azt mondta a doki, hogy szerencsés vagyok, mivel olyan helyen van a tumor, hogy nem valószínű, hogy bármi problémát okozhat (szerinte a lábaim zsibbadását nem ez okozza), ennek megfelelően az sem járna maradványtünetekkel, ha egyszer eltávolítanák. Viszont pont ennek a helynek köszönhetően szövettant nem lehet venni belőle, enélkül pedig ugye csak feltételezés az MR kép alapján, hogy ez egy jóindulatú daganat. Műteni pedig addig nem akar, amíg el nem kezd nőni a tumor. Úgy fest, a 2 cm-es "lakóm" még nem üti meg a mércét :-) Így most 3 havonta kell járnom mr-re, hogy lássuk, növekszik-e?! Ha beindul, vagy,ha tünetet okoz, akkor kiveszik a fejemből. Én egy kicsit úgy érzem, hogy megvárjuk, amíg nagyobb lesz a baj és akkor gyorsan lehet végezni a tűzoltó munkát. Persze, ehhez az idegsebész ért, ő nyilván tudja, hogy így lesz a jobb... Egyébként a doki tényleg nagyon "bizalomgerjesztő", igazán magabiztosnak és szimpatikusnak tűnt.
Elmesélte az idegsebész, hogy minden évben több olyan esettel is találkoznak, amikor az MR és a tünetek alapján tumort valószínűsítenek, rákészülnek a műtétre, aztán az operáció előtti kontroll felvételen már nem is látszódik az elváltozás, amit mindenki tumornak gondolt. Pont úgy, mint a Te esetedben! Mostanra túl vagy az újabb MR-en, nem tudom, hogy mikor kapod meg az eredményt, de nagyon drukkolok, hogy ne lássanak rajta se daganatot, se ödémát! Írd majd meg, hogy mit találtak!
Én hiszek az öngyógyításban (a hagyományos orvoslás mellett), biztos vagyok benne, hogy sokat segített Neked, hogy átálltál erre a diétára és életmódra. De főleg az segíthetett, hogy meg akartál gyógyulni és erre koncentráltál! Én is elkezdtem így étkezni, nem gondoltam volna korábban, hogy ilyen jó lehet a finom rántott husi helyet szedret majszolni! :) A vörösbor is segít, nem rajongok a szeszért, de egy pohártól rögtön elalszom és legalább nem jár az agyam :) Biztosan segítenek ezek az antioxidáns tartalmú ételek-italok, sajnálom, hogy lassan vége a gyümölcs-szezonnak, de akkor majd szedem tablettában. A barátnőm pedig összehoz egy buddhista tanító ismerősével, aki megtanít majd meditálni és csupa jó dologra koncentrálni :)
Üdv: Zsuzska |
Kedves P.Zsuzska!
Köszönöm a bejegyzésed. Érdekel hogy mi van, mi lesz veled, ezért írj ha van kedved meg tudsz. Én a mai napig tartom a diétámat, stb., aug. 11-én lesz a legközelebbi MR-vizsgálatom Miskolcon, de jól vagyok ezért remélem nem fog semmit kimutatni!!
Drukkolok neked is, hogy rendbejöjj!!!! Szerintem érdemes lenne kipróbálni azt amit én csináltam-csinálok, hátha nálad is bejön. + a Jó Isten is szükséges hozzá.
Üdvözlettel: Zsuzsa |
Szia Zsuzsi!
Bízom benne, hogy igazad van, és tényleg van remény, mivel most eléggé el vagyok kenődve... Bár a történeted olvasása eltöltött engem is némi reménnyel. Jó tudni, hogy hozzád hasonlóan vannak pozitív példák és nincsen kőbe vésve az 5-7 éves túlélés, amit általában az astrocytoma esetében mondanak a szakemberek. Én még ennek a folyamatnak csak a legelején járok.
3 hónappal ezelőtt elkezdtek zsibbadni a lábaim, illetve apró "elektromos csipkedéseket" éreztem, néha nem tudtam uralni a térdeim mozgását - viszont semmi klasszikus agytumor-tünet nem volt (szokatlan fejfájás, szédülés, látászavar stb). Mivel korábban voltak lumbágós fájdalmaim, automatikusan mindenki úgy gondolta, hogy a gerincem okozza a problémát, bár a gerincemről készült MR felvétel olyan minimális eltérést mutatott, ami kb. minden embernél előfordul (legfeljebb nem tud róla). Ezzel eltelt néhány hét, eközben végig sejtettem, hogy ez nem a gerincem miatt van, tartottam tőle, hogy elsiklanak az igazi ok felett, így kerestem egy neurológust, aki végre komolyan vett, elkezdett idegrendszeri betegségek irányában vizsgálni. Ennek kapcsán június végén készült egy koponya MR, ami a homlok lebenyben 2 cm-es elváltozást mutatott. A leletező orvos érelzáródást vagy traumás sérülést vagy tumort véleményezett. Jó vicc: rögtön 3 verzió. 12 éve dolgozom az egészségügyben, ebből diplomáztam,bár nem vagyok radiológus, de a 3 lehetséges verziót én is fel tudtam volna sorolni a kép alapján (amin egyébként első blikkre csak egy ödéma látható). Elmentem az egyik legjobbnak tartott neuroradiológushoz, aki tumort valószínűsített, most készített egy új felvételt is (az ország legprofibb mr-gépével), ennek alapján alacsony malignitású astrocytomát diagnosztizált. Holnap megyek az idegsebészetre időpontot kérni. Egy onkológus barátom segítségével már átnéztek tokától-bokáig, máshol nincs a testemben tumor és ez nagyon jó hír.
Mivel nekem is sok agytumoros betegem volt már (bár konkrétan nem ezen a területen működöm), pontosan tudom mi vár rám. Ennek ellenére - vagy pont ezért, eléggé be vagyok rezelve. 30 éves vagyok, rengeteg tervem lenne még az életben, remélem, lesz rá módom és időm, hogy legalább részben megvalósítsam őket.
Épp azt kerestem a neten, hogy milyen ételekkel, étrendkiegészítővel tudnám segíteni lerobbant kis szervezetemet, amikor megtaláltam az oldaladat. Köszi, hogy ezeket megosztottad velünk, nagyon jó tippek! A gyümölcsökkel kapcsolatban azt olvastam, hogy különösen a piros bogyósok a jók: vörös szőlő, ribizli, málna stb.
Valószínűleg lesznek majd kérdéseim, amikkel, ha nem baj, zaklatnálak majd egy kicsit. :) Te mégiscsak hitelesen tudsz beszámolni erről az egész folyamatról, és főleg az emberi oldaláról, amit egy idegsebész sem tudna elmondani... Elég fáradékony vagyok mostanság, mire ezket bepötyögtem, ki is purcantam :)
Nagyon jó egészséget kívánok!
Üdv: Zs.
Pár perccel ezelőtt már megpróbáltam elküldeni ezt a hozzászólást, akkor nem jelent meg valamiért a vendégkönyvben. Remélem, most nem fog duplán szerepelni, ha mégis: bocsánat! :) |
[67-48] [47-28] [27-8] [7-1] [Archívum]
| |
|
|
Életmódajánlás - nálam bevált |
NÁLAM EDDIG BEVÁLT: (ezeket az első műtétem és kezelésem után csináltam, ma már van amit másképp csinálok, lásd az aktuális ÉLETMÓD AJÁNLÁS AMI A DAGANAT MEGSEMMISÍTÉSÉBEN SEGÍTETT, lásd Menü)
Én ezeket szedtem illetve szedem mind a mai napig:
C vitamin 200mg (minden nap)
ALKYMER (cápamájolajkivonat) (minden nap)
vörösbor
zöld tea - több orvos is ajánlja, állítólag használ
fekete tea hibiszkusszal, fahéjjal, szegfűszeggel, mézzel
zsálya tea! tele van növényi (fito)hormonokkal, nagyon hiszek benne
méz
MEMOLIFE (minden nap) azóta JÓ a fejem, mióta ezt szedem (bétakarotin, halolaj, lecitin, borágó olaj)
e vitamin, szelén, cink Vigyázat! a szelén felhalmozódhat a szervezetben, ami káros!
gyümölcsök és zöldségek minden mennyiségben
aminosavak - pl. CULEVIT magyar termék (ma már nem szedem)
Lapacho tea - ma már nem nem iszom, nekem Németországból szerezték be, ma már Magyarországon is lehet kapni
először hónapokig teljes hús- és cukormegvonás, később is csak mértékkel sertéshús tilos minden mennyiségben (Ne add fel, kitartás, tudom nehéz lesz!!!)
mosogatószerek, kozmetikai szerek mellőzése(és itt nem a szappanra, a samponra meg a fogkrémre gondolok)
B6 vitamin jó hányingerre, kórházban is ezt adták sugárterápiánál
ALGOPYRIN - a legjobb és legerősebb házi fájdalomcsillapító, nem érdemes megvárni míg elmúlik a fájdalom, minek szenvedni ha nem muszály
ÖNSZUGESZCIÓ - fontosnak tartom! Húnyd be a szemedet - de nem feltétlenül muszály behúnyni - és képzeld el magad számára a daganatsejteket valamilyen formában, jelenítsd meg őket. Pl. répák=rákos sejtek. Ezután képzeld el, hogy sok-sok nyúl jelenik meg, amik megeszik a répákat, amik ezután eltűnnek. Én például egy viking harcost képzeltem el magamnak, akivel meg kellett küzdenem, erős volt, de én még erősebb, és harc nélkül nem akartam magam megadni. Addig harcoltam vele, amíg el nem szaladt, vagy meg nem halt. Ha kemoterápiás vagy, képzelt el a szert amit beadnak neked, hogy szerteárad az ereidben, a véredben áramlik mint egy puha párna, vagy mint egy képlékeny pamacs, és amint találkozik a rákos sejtre, ráfonódik, körülveszi, és egyszerűen bekebelezi, elpusztítja a rákos sejtet. Találj ki magadnak hasonló dolgokat, vagy ezeket is használhatod, fontos, hogy képekben jelenítsd meg magadnak, hogy a "belső lelki szemeiddel" is lásd és tudatosítsd magadban az elképzelt folyamat valódiságát, hogy az amit elképzelsz magadban az igaz és megtörténik.
Imádkozzál! A Jó Isten meghallgat - én láttam egy álmot, azóta nemcsak hiszem, de TUDOM, HOGY VAN ISTEN, aki meghallgat Téged, aki végtelenül türelmes, megbocsájtó, és szeret Téged. (Ha beteg vagy, vagy ha nem sikerül meggyógyulnod soha ne őt hibáztasd, nem ő akarja így.)
Vedd észre a környezetedben azokat a dolgokat, amikre eddig nem figyeltél, mert az ember természetesnek veszi, hogy azok egyszerűen csak vannak és készen kapja őket: pl. milyen szép kék az ég ha felnézel, hogy milyen illatosak a virágok, hogy hogyan szikrázik a hó, hogy milyen szép tud lenni a csend, hogy milyen igazak a gyerekek, hogy milyen jó élni!
Ha tényleg mindent megtettél, hogy meggyógyult, akkor elmondhatod magadnak, hogy Te megtettél mindent, és Rajtad aztán tényleg nem múlt. Így emelt fővel - igaz remegő lábakkal és torokszorítva - mondhatod: megharcoltam a harcot, jöjjön aminek jönnie kell, vagy így, vagy úgy.
(Nekem műtét és sugárterápia után a kevésbé rosszidulatú agydaganatom (Astrocytoma) lassan 10 éve nem tért vissza idáig, pedig volt aki fél évet, volt aki egy évet adott a műtét előtt. Az volt a célom a fennti sorok leírásával, hogy segítsek sorstársaimon, és reményt adjak: ha nekem sikerült, nekik is sikerülhet egy kis szerencsével, jó orvosokkal, szerető családdal, hittel, kitartással. Jó egészséget kívánok mindenkinek!)
FIGYELEM! Ezeket az első daganatom műtéte és sugárkezelése után csináltam.
| |
|
Megpróbálom röviden leírni a történetem, nem szeretném túl hosszúan
írni-bár tudnék róla hosszasan mesélni- hogy ne unatkozz rajta.
1996-ban voltak az első rosszulléteim, ami nem tipikus
agydaganattünetek, mint pl. szédülés, ájulás, kettőslátás, fejfájás.
Nekem "csak" lezsibbadt a bal karom, rá egy hónapra a karomon kívül
a bal arcom, rá egy hónapra a bal törzsem és combom is. Ezek a
zsibbadások nemnormálisak voltak, ilyet egy egészséges ember nem él
át, mintha a villám súlytott volna belém olyan hirtelen és intenzitással
történtek, a semmiből jöttek, kb. 15-20másodpercig tartottak, aztán
ahogy jöttek úgy el is múltak maguktól.
Ezek a rosszullétek egyre gyakoribbak voltak, és egyre rövidült az
időtartamuk. Állítólag ezek az agy elektromos kisülései miatt voltak (ez
az epilepsziás roham), mert a daganat és a körülötte (férfi tenyér
nagyságú) ödéma nyomta az idegeket. A második rosszulét után
tudatosult bennem, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Elmentem a
házi orvosunkhoz aki megvizsgált, kijelentette hogy semmi bajom,
többet pihenjek, éljek egészségesebben, és különben is közelít a
klimax (26évesen!). Ezután még kétszer említettem neki később, hogy
valami nincs rendben nálam, de semmi reakciója nem volt erre. Amikor
februárban (fél évre rá hogy először elmentem az orvoshoz) már
éjszaka is rosszullétre ébredtem fel, anyám odatelefonált neki
(személyes jó ismerősök), hogy csináljon velem valamit mert ez
nemnormális dolog ami velem van. Erre az orvos elküldött az sztk-ba
idegorvoshoz, aki a szakrendelésen a reflexeimnél nem talált semmit, a
papíromra "pánikroham?"-ot írt fel. De azért elküldött egy CT-re is, ahol
egy foltot találtak az agyamban, ami "nem tumor", de nincs vérellátása.
Erre beutaltak a kórházba, ahol az első három nap csináltak is velem
valamit, utána csak (azt hiszem notropillal) infúziókúrát kaptam
(+nyugatatókat adtak amit nem vettem be mert az első dbtól fizikailag
rosszul éreztem magam), hogy átmossák az ereimet, hogy azok ne
duguljanak el. Idősebb embereknél szokták ezt évenként elvégezni,
akiknek vérkeringéssel kapcsolatos problémáik vannak. Elküldtek a végén Pestre MRI-re, na
és ott derült ki, hogy itt valami tényleg nagyobb baj van, de még mindig
nem derült ki hogy tumorról van-e szó (ami már akkor 2,5-3cm-es volt).
Elküldtek az Amerikai útra egy parazitaspecialistához, mert azt hitték
hogy egy betokosodott parazita van az agyamban. Magyországon
évente 2 ilyen eset szokott előfordulni állatsimogatástól vagy nyers
hús fogyasztásától - na itt kezdtem igazán megijedni és rosszul érezni
magam. A specialista megállapította, hogy ez csak egy sima kis
agydaganat, majd megműti, de sokan várnak műtétre, ezért ki kell
várni a sorom, addig is nézzük meg milyen gyorsan nő, merre nő. Ha
kétszer-háromszor elájulok, na akkor majd megfontolja hogy ne
vegyen-e előbbre a műtétek sorrendjénél. Ez volt 97 március végén.
Novemberben hívtak fel telefonon otthon, hogy elő vagyok jegyezve
műtétre!!!!!!!! Megkérdeztünk az Amerikai úton dolgozó másik
agysebészt is, aki mikor megtudta, hogy a másik fog műteni teljesen
lecseszett, hogy akkor miért őt faggatjuk, és én döntöttem, hogy a
másiknál fogom megműtetni magam, hagyjam őt a francba békén. (Elnézést, hogy így fejezem ki magam)
Megmondom őszintén: úgy éreztem magam, hogy számukra csak egy
darab hús vagyok a futószalagon, nem úgy kezeltek mint ahogy egy
EMBERI LÉNYT. Most is ha rágondolok, egyszerűen azt gondolom, ez csak egy rossz álom volt, de sajnos igaz.
Ezután visszaszállítottak mentőkocsival haza az otthoni kórházba, ahol
mondtam az osztályvezető főorvosnak hogy mi volt, és hogy bárki egy
fejszével ki veheti vmi tanyán a fejemből azt az agydaganatot , de
azok az Amerikai úton NEM, mert nem bízok bennük. Szerencsémre a
főorvos megértő volt, és elküldött Miskolcra ahol ő is 20 évig dolgozott
korábban. Miskolcon a főorvos (dr. Dobai József) megnézte a
leleteimet, és azt mondta, hogy nem érdemes ezzel várni, azonnal
megműti a következő hét elején. Április 7-én volt a műtétem. Ebben az
orvosban nagyon megbíztam, emberként beszélt velem, nyugodt volt,
nem dohányzott - vagyis nem remegett a kezem. Lehetett vele
normálisan megbeszélni az aggodalmaimat. Azt mondta, hogy ő
radikálisan szokott műteni, tehát jól körülvágja a daganatot, hogy
legyen vmi értelme műtétnek. Készüljek fel, hogy a bal karom 100%
hogy le fog utána bénulni, de lehet hogy a bal lábam is, mert a daganat
a bal oldali mozgatóidegeken van rajta. Elmondta a lehetőségeimet.
Eközben a férjem elment Ausztriába és Németországban is több
agydaganatsebészhez személyesen, vitte a leleteimet és
kérdezősködött. Ezekben az országokban félnek az orvosok, hogy
műtét után ha lebénul a beteg, akkor beperelhetik őket, ezért csak
felületesen vágják ki a tumort, hogy ne sérüljenek nagyon az agyi
idegek. Szerintük úgyis meghal kis időre a páciens a műtét után is, azt
a kis időt meg élje le emberhez méltóan, tehát nem bénultan. És így az orvosi presztizsükön sem esik csorba. Nekem
volt aki fél évet, volt aki egy évet adott a műtét utánra.
No. Nem szeretnélek titeket megijeszteni, én is még itt vagyok ahogy
mások is. A műtét után nem bénultam le, bár a bal karom kicsit
gyengébb lett, de senki nem veszi észre rajtam. Lehet hogy azért -
gondolom én - mert 10évig zongoráztam keményen, ezért az az
agyrészem fejlettebb - ez bizonyított tény - mint más hétköznapi
embereknél. A műtét után sugárterápíát kaptam, 25 vagy 27 adagot a
max. 30ból. Álllítólag a sugárterápiát nem lehet agyasoknál végtelen
számban adni, mert roncsolja az egészséges agysejteket is. Ezután
negyedévenként, egy év után félévenként majd évenként MRI
kontrasztanyagos kontrollom volt. 5 évre rá a műtétre azt mondták,
hogy nem szükséges többér az MRI, csak akkor ha panaszom van. (Én
úgy gondolom, ha panaszom van, akkor már régen késő) Legutoljára 3
évvel ezelőtt voltam ellenőrzésen, nem volt semmi. Tavasszal és néha
nyáron szokott olyan kb.2 hetes időszak lenni amikor szédelegni
szoktam. Műtét után nagyon nem jól éreztem a fejem, ezen a
MEMOLIFE segített, amit rá másfél évre fedeztem fel magamnak, az
agyi vérkeringést serkenti, bioanyagok vannak benne, korlátlanul
szedhető. Én nyolc éve szedem C-vitaminnal és Alkymerrel (halolaj)
együtt minden nap, mindegyikből naponta csak 1-1 szemet. Néha
tartok évente 2-4-szer 2 hetes szüneteket slamposságból.
Fáradékonyabb lettem a beavatkozás után. A sugárterápia úgy
legyengített hogy 1 év kellett, hogy újra előrekapjak. A hajam nem nőtt
vissza rendesen, nagyon gyér, és hátul ahová irányították van egy
kopasz foltom, mert elégette a hajhagymákat. Kímélő életmódott írtak
elő, de ezt nem engedhetem meg magamnak.
A műtétre rá két évig rokkantnyugdíjat kaptam és otthon voltam, utána
a TB felülvizsgálaton visszaírtak 30%-nak mintha kinőttek volna az
elpusztított agysejtjeim, én meg nem fellebbeztem meg (talán
büszkeségből). Befejeztem az abbahagyott főiskolámat, most is
tanfolyamra járok, férjhez mentem - ilyen hajjal is -,
nevelem a 16 éves lányomat, vettünk egy csivavakutyát, ellátom a
hörcsögeinket, teknőseinket, halainkat otthon (a gyereké, de a pucolás
meg etetés, sétáltatás rám marad), dolgozom a férjem bt.-jénél (mert
máshol nem találtam munkahelyet, egyébként a cég szó szerint a csőd
szélén áll).
Ha bármiben tudok segíteni vagy tanácsot adni, írj, segítek ha tudok! (lásd vendégkönyv)
Kissé hosszúra sikerült a beszámolóm, de szerintem minnél több információval
rendelkezik az ember, annál jobban tud dönteni. Fontosnak tartom ezt.
Remélem minden rendbe jön nálad is.
Üdvözlettel: Sztremenzsuzsi
|
| |
|
|